A történelem királyainak és királynőinek sorában ritkák voltak a szerelmi házasságok, Őrült Johanna (balra) és Szép Fülöp (jobbra) azonban kivétel volt. Bár házasságuk elrendezett volt, a fiatalok első látásra egymásba szerettek. Házasságukra később árnyékot vetett Fülöp kicsapongó életmódja és Johanna féltékenységi rohamai, de a nő szerelme férje iránt egy percig sem csökkentek. Fülöp halála után pedig Johanna új szintre emelte a síron túli szerelem fogalmát.

 Őrült Johanna 1479-ben született Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella második gyermekeként. Az intelligens, művelt lány félénk, magának való gyermek volt, már fiatalon is depresszióra hajlamos.

 16 éves volt, mikor szülei eljegyezték Szép Fülöppel, I. Miksa német-római császár fiával. Mikor a jegyespár 3 hónap után végre először találkozott, azonnal egymásba szerettek. Képtelenek voltak kivárni a hivatalos esküvő időpontját, ezért papot hívattak, aki ott helyben összeadta őket. A szertartás még véget sem ért, mikor a pár elvonult a hálószobába, hogy elhálják a nászt.

 Johanna valóban szenvedélyesen szerette férjét, a jóképű Fülöp azonban hamarosan visszatért a házasság előtti életmódjára: ivott, kártyázott, és fűvel-fával csalta feleségét. A naiv és tapasztalatlan Johanna viszonzást várt volna érzelmeire, és féltékenységét nem tudta türtőztetni. Látványos dühkitörései voltak, gyakran rendezett jelenetet. Hisztérikus rohamai sokszor őrjöngésé fokozódtak, végül minden csinos, fiatal lányt elküldött a királyi udvarból. Egy nagyobb veszekedés után (állítólag Fülöp meg is ütötte a nőt) pedig éhségsztrájkba kezdett, és szerelmi bájitalokkal próbálta magához láncolni a férjét.

 Elmeállapota azonban csak akkor fordult igazán válságosra, amikor 10 év házasság után Fülöp egy gyors lefolyású betegségben elhunyt. Ettől a ponttól kezdve már nehéz elválasztani a valóságot a pletykáktól. A rossznyelvek szerint ugyanis a gyászoló özvegy képtelen volt elengedni férjét, ezért bebalzsamoztatta az elhunyt testét, és mindenhová magával cipelte. A legvadabb változat szerint még a vacsoránál is maga mellé ültette a holttestet, utána pedig magával vitte a hálószobába is. A továbbiakat a bátrabbak elképzelhetik. Vagy inkább ők se.

 Szerencsére ez a verzió ilyen formában egészen biztosan nem történt meg. Annyit biztosan tudunk, hogy Fülöp testét elszállították, és Johanna csak 3 hónappal később láthatta először. Eldöntötte, hogy a férje maradványait Granadába viszi, hogy ott temethesse el. Ekkor kezdődött el Szép Fülöp hónapokig tartó halottas menete. A pletykák itt is arról szólnak, hogy Johanna gyakran kinyittatta a koporsót, és meggyalázta a holttestet.

 Johannát néhány hónappal a temetés után  családja elzáratta a Tordesillas kastélyban. Innentől a nő állapota rohamosan romlott: nem volt hajlandó mosakodni, tiszta ruhát venni, és a földről evett. 47 évig, élete végéig bezárva tartották, végül hosszas szenvedés után, 75 éves korában elhunyt. Hőn szeretett férje mellé temették.  

 Hogy Johanna valóban nekrofil volt-e, már sosem derül ki. Sokan úgy vélik, a királynő csupán politikai cselszövések áldozata lett, hiszen az nem kétséges, hogy családja több mint 40 évig visszaélt a nevével (elzárása után az ő nevében irányították Spanyolországot). Véleményem szerint Johanna valóban őrült, és uralkodásra alkalmatlan volt, de szeretném azt hinni, hogy beteges szexuális szokásai csupán kitalációk.  

 Források:

 http://madmonarchs.guusbeltman.nl/madmonarchs/juana/juana_bio.htm

 http://mult-kor.hu/cikk.php?id=8660