Phryne, a görög prostituált neve ma már nem cseng túl ismerősen, pedig ő több volt egy egyszerű kurtizánnál. Ókori celeb, szex szimbólum, bőkezű adakozó, és mindenekfelett múzsa volt. Több olyan műalkotáshoz állt modellt, amelyeket még ma is megcsodálhatunk.
Phryne Görögországban született, valamikor i.e. 360 körül. Élete korai szakaszáról nem sokat tudunk, de az biztos, hogy szépsége miatt már egészen fiatalon híres prostituálttá vált. Mivel Athén leghatalmasabb és leggazdagabb férfijai is mind őt akarták, a nő hamarosan nagy vagyonra tett szert. A szolgáltatásaiért általában igen magas összeget kért, de az végösszeg attól is függött, mennyire kedvelte az adott kuncsaftot. Állítólag amikor a lydiai király (akit Phryne zsarnoknak tartott) el kívánt tölteni vele egy éjszakát, a nő nevetségesen magas összeget kért tőle. A király azonban hajlandó volt fizetni, a kincstárból hiányzó összeget pedig egy új adó kivetésével pótolta.
Így Phryne hamarosan elképesztően gazdaggá vált, és nem is fukarkodott a vagyonával. Egyszer még azt is felajánlotta, hogy finanszírozza a Nagy Sándor által lerombolt thébai fal újjáépítését, de a város vezetése nem fogadta el a felajánlást.
Phryne kuncsaftjai között ott volt Praxitelész, a híres szobrász is, aki számos művét a prostituáltról formázta meg. A szobroknak köszönhetően a nő szépségideállá vált, és ezután már csak elfátyolozva lépett utcára, hogy csakis azok láthassák a szépségét, akik fizetnek is érte.
Ennek ellenére azonban egy ünnepségen teljesen meztelenre vetkőzve mártózott meg a tengerben, felajánlva ezzel szépségét Poszeidónnak. A tömeget lenyűgözte az eset, a művészeket pedig megihlette, de a politikusok már korántsem örültek ennyire az előadásnak. Irigykedtek a nő vagyonára és befolyására, ezért szentségtörés vádjával perbe fogták őt.
Phryne szerencséjére azonban az egyik legjobb ügyvéd, Hiperidész is a kuncsaftjai közé tartozott. Sajnos a vád komoly volt, és úgy tűnt, hogy még Hiperidész sem képes kihúzni a nőt a bajból. Ám ekkor az ügyvéd tett egy utolsó, kétségbeesett próbálkozást. Lerántotta Phryne ruháját, és a nőre mutatva így szólt: „Mégis hogy lehetne megszentségteleníteni az istenek ünnepét olyan szépséggel, amit maguk az istenek adományoztak?”
Az ötlete bevált, a bírók is belátták, hogy Phryne teste hibátlan és tökéletes. Ilyen szintű szépséget pedig csak Aphroditétól kaphatott, akit nem akartak magukra haragítani azzal, hogy elítélik a nőt, ezért felmentetté őt a vádak alól.
Úgy tűnik, Phryne legendás szépsége a mai napig nem hagyja nyugodni a művészeket. Arca és teste több száz festményhez és szoborhoz adott ihletet, élettörténetéből pedig regények, versek és még egy opera is született.
Ha tetszett a cikk, likold a blog facebook oldalát is: https://www.facebook.com/pages/Pajz%C3%A1nT%C3%B6rt%C3%A9nelem/1522184618032953
Források:
https://maggiemcneill.wordpress.com/2010/07/31/phryne/
